Kölcsön kerék visszajár

Közösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek és mobilitás-szervezés

Kölcsönözhető kerékpárok Stockholmban

Ezzel a címmel tartott tanácskozást a Környezettudományi Központ Alapítvány. Az rendezvény - amelyen egyesületünk is képviselte magát - a mobilitás-szervezéssel foglalkozó rendezvénysorozat első része volt. A mobilitás-szervezés a fenntartható közlekedés népszerűsítése, valamint a gépkocsi használat befolyásolása az utazók hozzáállásának és viselkedésének a megváltoztatásával.

A tanácskozás témája a kerékpáros közlekedés fejlesztése, előnyben részesítése volt. Kiemelten kezelve a kerékpár kölcsönző rendszereket, mint a városi közösségi közlekedés egyik elemét. Az alkalmon részt vett több szakmai szervezet is, amelyek képviselői részletesen ismertették a rendszer lényeges elemeit  Bemutatásra került a Budapesten tervezett KKKR, a „BuBi”  (74 állomással, a belvárosban 12,75km² területen), mint a főváros új közösségi közlekedésbeli szereplője. Valamint a különböző méretű vidéki városok (Karcag és Győr) tervei mellet  nyugat-európai példákat is megismerhettünk.

Barcelona inkább piros színt választott

A workshop megmutatta, az egyes lehetőségeket: hogyan lehet a kerékpár kölcsönző rendszereket bevezetni, valamint milyen problémákat kell megoldani a tervezés során, illetve melyek az üzemeltetési feltételei.

A rendszer bevezetését és népszerűsítését  úgynevezett „puha” eszközökkel szeretnék elérni. Ezek olyan, nagy pénzügyi forrást nem igénylő eszközök és lehetőségek, mint a tájékoztatás és kommunikáció, illetve a közlekedési rendszerek összehangolása, mint a minőségi szolgáltatás formája. Mindezek mellett fontos szerephez jut a kerékpárutak és kerékpársávok hosszának növelése is. A Közösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek bevezetése nem a közösségi közlekedés versenytársaként, hanem annak a részeként jelennének meg, mint a városi közlekedés komplex rendszerének eleme.

A bevezetéstől azt várják, hogy olyan negatív hatások, mint a forgalmi torlódások csökkennek. Ellenben a különböző közlekedési módok (pl, kerékpár - busz/vonat)  között gyorsabban átválthatunk és könnyebben igénybe vehetjük a környezetvédelmi szempontoknak jobban megfelelő közösségi közlekedést is.

Megvalósításának fontos alapja a megfelelő utazási szokások, igények felmérése, a lakosság eloszlásának célforgalmának meghatározása, a fontosabb csomópontok, úti célok kijelölése, és a megfelelő gazdasági és infrastrukturális háttér, valamint a működtető kiválasztása, ami lehet magáncég, önkormányzat, vagy konzorcium.

illo Brüsszelben

A rendszer megvalósításának és működtetésének lényegi elemei a tárolás kérdése (fix, vagy kötött), a fizetési mód (használat első percétől teljesítményarányosan, vagy az első 30 perc ingyenesen), valamint a bérbeadás módja (fix állomáson jegyvásárlással vagy előre megrendelhető). Talán mellékesnek tűnik, de igen is fontos szempont ezeken kívül még a kerékpár súlya és a színe, esztétikai megjelenése is.

Érdekesség, hogy a tapasztalatok alapján a bevezetés elsőre nem mindenhol járt sikerrel például Brüsszelben a „Cyclocity” csődöt mondott, majd 2009-ben jelent meg az azóta sikeres „Villo!”. Sikerét a megfelelő hálózatnak, kerékpárszámnak, kedvezményeknek, használati díjnak, rugalmas rendelkezésre állásnak és az esztétikai megjelenésének is egyaránt köszönheti.

A tanácskozás további célja a közösségi közlekedés fejlesztése, előnyben részesítése, illetve annak megfelelő háttér feltételeinek kidolgozása. Ezt az egyes részvevők támogatják, és kiemelten fontosnak tartják a kerékpáros közlekedés rendszerszemléletű fejlesztését hazánkban.