Kerékpáros fejlesztésnek álcázva épülhet tovább a nyugati kiskörút

A soron következő közgyűlési előterjesztés egyik napirendi pontja "Támogatási kérelem benyújtása a TOP-6.4.1-16 "Fenntartható városi közlekedésfejlesztés" tárgyú felhívásra, a "Nyugati kiskörút III. ütem építése és kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása" tárgyú projekt megvalósítására.

Az előterjesztés szerint "a közlekedésfejlesztéseknek hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához".

Ehhez képest a tervezett projekt ebben a formában, a felhasznált források arányait figyelembe véve csak csekély mértékben járul hozzá a kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés fenntarthatóságához.

Az előterjesztés tartalmát elemezve a pályázat fő célja a nyugati kiskörút folytatása, ami sem az éghajlatváltozáshoz sem a CO2 kibocsátás csökkenéséhez nem járul hozzá. Az, pedig hogy egy forgalmas városi gyűjtőút mennyiben teremt élhető városi környezetet, nem kérdés, hogy semennyire.  Kíváncsiak volnánk rá, hogy a valóban fenntartható közlekedést szolgáló elemek a négysávos útszakasz megépítése nélkül önmagukban mennyibe kerülnének?

A fejlesztési program olyan önálló fejlesztéseket preferál, mint település vagy településrész közlekedési útvonalának kerékpárosbaráttá alakítása, közbringa rendszer kiépítése, forgalomcsillapítás, gyalogátkelőhelyek és kerékpáros átvezetések kialakítása vagy éppen az autóbusz-közlekedés és  megállóhelyek fejlesztése és a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának erősítése.

Figyelemre méltó, hogy a vállalásban 9,75 km hosszú kerékpáros létesítményt kell kijelölni. Ez a vállalás úgy tűnik, hogy nehezen jön össze, hiszen az előterjesztés szerint 9,97 km hosszú kerékpáros létesítmény épül, vagy kerül kijelölésre. A nyugati kiskörúton mindjárt 1,05 km, mivel az irányhelyes kerékpársávot, mint egyirányú kerékpárforgalmi létesítmény hosszát kétszeres hosszal veszik figyelembe.

A nyugati kiskörút a fenntartható közlekedés szempontjából kontraproduktív, hiszen a belvárosi úthálózat kapacitás növelése többletforgalmat generál. Habár az eddig megépült szakaszok fényében logikusnak tűnik a folytatás, az alapvető probléma a források nem a támogatási célnak megfelelő felhasználása, valamint az, hogy a kapcsolódó elemek nem a legfontosabb fenntartható közlekedéssel kapcsolatos problémákra nyújtanak megoldást.

A projekt második elemében valóban sok kerékpáros infrastruktúra kerülne kijelölésre, azonban ezt a kijelölést támogatás nélkül már most is meg lehetne tenni.  A tervezett szakaszok nagy része eredetileg is forgalomcsillapított, jól kerékpározható útvonalakat foglal magába, ahol különleges kerékpáros infrastruktúra kialakítása szükségtelen. A Csap utca és a Jókai utcák tengelyén újra létrehozott övezet helyett javasoljuk például a Böszörményi úton futó, Füredi úton véget érő kerékpárút folytatását a Mester utca felé vagy a Hatvan utcai kerékpárút Zúgó és Bethlen utcák közötti gyalogosforgalommal egyesített fokozottan balesetveszélyes és gyakorlatilag közlekedésre használhatatlan szakaszának átgondolását és átalakítását.

Közösségi közlekedés szempontjából az nyugati kiskörúton épített autóbuszsávon kívül a projek más elemet nem tartalmaz. A jelenleg használt Hatvan utca - Bethlen utca útszakasz közösségi közlekedési funkcióját most is  jól betölti, azt áthelyezni  a belvárostól távolabb eső nyugati kiskörútra hosszabb távon sem ajánlott.  Javasoljuk a közeli belvárosi útvonalakon lévő megállóhelyek áthelyezését utasforgalmi szempontból frekventáltabb helyekre, valamint új megállóhelyek létesítését. Szükség lenne a Bethlen utca - Hunyadi utca kereszteződésében a villamos és a kereszt irányú autóbuszok átszállási kapcsolatának megteremtésére, valamit a Segner téri végállomási csomópont kompakt, középperonos módon történő átépítésére, hogy az még kevesebb és még gyorsabb átszállást biztosítson az utasok számára.

A források felhasználása tekintetében javaslatainkkal olyan létesítményeknek jönnének létre, amelyek érdemben hozzájárulnának ahhoz, hogy mind a kerékpáros, mind a közösségi közlekedés gyorsabb és könnyebben hozzáférhető legyen. Ahogyan a pályázat címe is szól: Fenntartható városi közlekedésfejlesztés legyen. Ennek megfelelően kértük polgármester urat a támogatási kérelem benyújtásakor  javaslataink figyelembe vételére.

Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület

Magyar Kerékpárosklub