Vármegyebérlet: Kérdések és válszok

Nyomtatás
Vármegyebérlet: Kérdések és válszok
Mi is ez a “vármegyebérlet”?

A miniszterelnöki bejelentés és a MÁV-VOLÁN csoport által közreadott közlemény szerint  májustól "vármegyebérletek" kerülnek bevezetésre a helyközi közösségi közlekedésben. A közreadott információk alapján részletszabályokról ugyan még keveset tudunk, azonban az utasokban felmerült kérdésekre megpróbálunk válaszolni a rendelkezésre álló információk alapján.

  • Az új típusú bérlet megyén belül minden helyközi autóbuszra és vonatra (IC kivételével) érvényes lesz.
  • Korlátlanul tudunk vele utazni az érvénytartama alatt az adott megye bármely településére.
  • A teljes ára 9450,- forint lesz kerül majd.
  • Ha valaki két, vagy több megyén át is utazik, annak lesz lehetősége „országbérlet” váltani, ami két vármegyebérlet árával megegyezően havi 18900 forint lesz.
  • Diákbérleteknél az eddig is alkalmazott 90%-os szociálpolitikai kedvezmény érvényes lesz a vármegyei és országos bérletekre is.
  • A vármegyebérlet csak a helyközi járatokra lesz érvényes! A városi közlekedési szolgáltatók (BKK, DKV MVK, SZKT, KEKO stb.) járatain nem lehet majd utazni vele, de a helyközi buszokkal, vonatokkal városon belül utazásra is lehet majd használni. Bár nem lett egyértelműen kijelentve, de Volánbusz Zrt. által üzemeltetett helyi járatú autóbuszokon sem lehet majd utazni vármegyebérlettel, ezért többek között Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón sem lesz érvényes a helyi járatú buszokra.
  • Ahogyan a jelenlegi díjszabás szerint is, a munkáltatónak legalább 86 %-át térítenie kell a közösségi közlekedési bérlet árát. Ez a vármegyebérletekre is érvényes lesz. Habár a jelenleg hatályos rendelet ennek ellentmond, de a közleményekből az szűrhető le, hogy az országbérletekre is lehet majd költségtérítést biztosítani.
 
Akkor végre ugyanazzal a bérlettel MÁV-START és a Volánbusz járatain is lehet utazni? 
Igen, ez lesz a legnagyobb pozitív hozadéka! Ugyan a MÁV-START és a GYSEV járatai ugyanúgy állami megrendelés alapján közlekednek, mint a Volánbusz helyközi járatai, azonban “megszokásból”, az évtizedes berögződések miatt, külön-külön bérletet kellett váltani buszra és vonatra. Csak néhány kiemelt települések közötti utazás esetén  állapodtak meg a felek egymás bérleteinek kölcsönös elfogadásáról. 
Már nagyon érett, hogy az utas az egyszer megváltott bérletével mind a két közlekedési módot használhassa, hiszen ígyis-úgyis valamelyik állami közszolgáltatónak fizet. Miért is ne lehetne olyan, hogy Téglásról Debrecenbe vonattal utazunk, visszafelé pedig busszal?
 
A jelenlegi távolság alapú, viszonylati díjszabás megszűnik?
Nem, a jelenlegi díjszabás is megmarad, mind jegyek, mind bérletek tekintetében. Aki jelenleg 5 km-es bérletet vásárol és nem szeretne más irányokba utazni, az továbbra is válthat 5 km-es bérletet, ez olcsóbb. Akinek valamilyen oknál fogva a távolság alapú díjszabás alapján kell bérletet váltani, az ezt követően is megteheti. 
Azt azonban nem tartjuk kizártnak, hogy - “titokban” előzetes bejelentés nélkül - néhány nagyon kedvezményes, vagy ingyenes utazást biztosító szociálpolitikai kedvezmény megszüntetés, vagy korlátozásra kerül azzal az indokkal, hogy az újfajta bérletek már így is nagyon nagy kedvezményt tartalmaznak.
 
Ez akkor így nagyon olcsó, és sokaknak kedvező, akkor az új bérlet miért igazságtalan?
Ha ránézünk a térképre, hamar szembesülhetünk azzal, hogy a vármegyebérlet miért is igazságtalan. A vármegyék határait ugyanis nem körzővel szerkesztették és az is gyakori helyzet, hogy a nagy forgalmat vonzó települések (megyeszékhelyek) sem mindig a geometriai középpontban helyezkednek el. Ez az aszimmetria Hajdú-Bihar esetben is fennáll. 
Szemléletes példa Újfehértó és Berettyóújfalu esete. Újfehértó északra 30 km-re és Berettyóújfalu délre 35 km-re Debrecentől hasonló méretű városok. Hiába van Újfehértó közelebb, onnan kétszer annyiba fog kerülni a bejárás Debrecenbe. Habár az újfehértói lakosok számára az országos bérlettel még így is olcsóbb lesz mint a jelenlegi, azonban ez hosszú távon feszültségeket szül amiatt, hogy a bérletek ára nem arányos sem a teljesítménnyel, sem pedig a települések közötti szolgáltatás színvonalával (járatsűrűség, elérhetőség). 
Hasonlóan szemléletes példa, hogy Záhonyból Nyíregyházára (65 km, 1 óra 11 perc) bejárni olcsóbb lesz, mint Nyírbátorból Debrecenbe (60 km, 1 óra 20 perc), miközben a vonatok szolgáltatási színvonala között is markáns különbség van. 
A vármegyék méretei közötti eltérés is okoz furcsaságokat. Bács-Kiskun vármegyei bérlettel a fél Alföldet átutazhatjuk, míg a Nógrád vármegyei bérlettel utazóknak be kell érniük cserháti dombok adta lehetőséggel. A leginkább markáns eltérés, azonban mégis a Pest vármegyei, Budapestre irányuló elővárosi közlekedés és például a borsodi (vagy más vármegyei) aprófalvas területek között van.  Az előbbi mind járatsűrűségben, mind utazási komfortban látványosan magasabb színvonalat képvisel, miközben a hébe-hóba, megjegyezhetetlen menetrenddel közlekedő, több faluba betérő, vidéki buszokon szinte csak azok utaznak, akiknek nagyon nincs más lehetőségük. Miközben a minőségi tényezők ellenére szolgáltatás ára mindkét esetben ugyanannyi. 
 
A helyi közlekedésben használható a vármegyebérlet?
A helyi szolgáltatók járataira nem lesz érvényes, azokra - ahogy most is - külön meg kell váltani a bérletet. Viszont a helyközi járatokon városon belül lehet majd utazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha Hajdúböszörményből valaki Debrecenbe utazik, akkor csak külön DKV bérlettel szállhat át trolibuszra, ha Árpád térre szeretne eljutni. Azonban, ha vármegyebérletet használ, a helyközi autóbusz-állomáson átszállhat egy Hajdúsámson felé közlekedő buszra anélkül, hogy külön jegyet kellene vennie rá.
A bevezető utak mentén, a város külső területein ugyan gyakran jár arra egy helyközi busz, azonban a helyi bérletek nem érvényesek rá. A Mikepércsi úton, Sámsoni úton vagy Halápon lakó olvasóink biztos átérzik testközelből a helyzetet. 
Debrecen esetében kisebb városrészek teljesen elérhetetlenek helyi közlekedéssel, mint Szikigyakor vagy a Mészáros Gergely-kert. Ilyen helyekre nagyon is jól jönne ha a helyközi buszok is használhatóak lennének helyi bérlettel, ám erre a kérdéskörre még csak nem is gondol az új bérlet. 
 
Milyen árak lesznek az eddigiekhez képest? 
A jelenlegi tarifarendszer szerint az utas a megtett távolsággal arányosan, sávosan fizeti a bérlet árát. Vagyis aki messziről utazik, a többet fizet, mint aki közelebbről. Ez az egységes díjszabású vármegyebérlettel gyakorlatilag megszűnik. 
A vármegyebérlet ára közel 10 km-es helyközi bérlet árával egyezik meg. Aki vasúton és autóbuszon is akart utazni ekkora távolságon két település között, annak eddig két 10 km-es bérletet kellett vennie. Egyet buszra és egyet vonatra. Ezt követően azonban elég lesz egy bérletet venni és ugyanazért a pénzért, igénybe tudja venni az összes állami finanszírozású (Volánbusz, GYSEV, MÁV-START) járatot. Ez az államnak se okoz mérhető bevételkiesést, hiszen nem sok olyan utas volt, aki két bérletet is váltott volna.
Aki viszont több, mint 10 km-t utazik már kevesebbet fizet. Például egy 50 km-es bérlet 35 600 Ft helyett ugyanúgy 9450 Ft ba kerülni, mint a közelebbről utazóknak.
 
díjszabás
1. táblázat: teljes árú bérlet árának változása helyközi forgalomban és kiegészítő DKV bérlettel együttesen
 
díjszabás
 2. táblázat: diákbérlet árának változása helyközi forgalomban és kiegészítő DKV diákbérlettel együttesen
 
 
* A szürkével jelölt díjak a jelenlegi díjszabás szerint kerültek kiszámításra, mivel vármegyebérlettel drágább díjat eredményezne.
Papír alapú DKV bérlettel számoltunk, az elektronikus bérlet 200-250,- Ft-tal olcsóbb. A vármegyebérlethez teljes árú bérlet árát számoltuk, mivel jelenleg nem ismert, hogy a DKV el fogja-e fogadni ezeket a bérleteket kiegészítő bérlet vásárlás során. 
 
Mivel a diákbérleteknél az eddig is alkalmazott 90%-os kedvezmény megmarad a vármegyei és országos bérletekre is, az a furcsa helyzet áll elő, hogy már az menetjegy helyett is olcsóbb lesz egy havi bérletet venni egy egyszeri 220 km feletti utazásra. Avagy egy darab Budapest - Debrecen - Budapest oda-vissza út fele annyiba fog kerülni diákoknak országos bérlettel, mint menetjeggyel.
 
Ez valóban nagyon kedvező, de nem lesz ettől kevesebb bevétele a szolgáltatóknak?
De igen! A vármegyebérlet tervezett árszintje nagyon nagy bevételkiesést fog okozni.  A távolsági bérletek ára vármegyeszerte a 10 km-es bérlet árával lesz egy szinten. Mindenki aki ettől nagyobb távolságon utazik, májustól kevesebbet fog fizetni. Ezek az árkedvezmények ugyan kedvezőek az utasoknak, egész biztosan szeretni fogják, csak éppen olyan mértékű hiányt okoz az ágazat finanszírozásában, hogy egészen biztosan nem lehet sokáig fenntartani az árszintet ilyen formában. Különösen a budapesti és vidéki elővárosi forgalomban lehet számítani nagyobb bevételkiesésre. Kormányzati várakozás szerint évi 6 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számolnak, ami rendkívül kevésnek tűnik, hiszen a DKV éves költségvetését is várhatóan ennyivel kell kiegészíteni. Ahogy a diákbérletek példáján láttuk az új bérlettípus a menetjegyek volumenére is negatív hatással lesz, valamint több üzletpolitikai kedvezmény létét teszi értelmetlenné (Pl. MÁV-START Klub kártya)
 
Ha sokaknak olyan kedvező, akkor miért sajnáljátok? Az állam úgy is kifizeti! 
Nem sajnáljuk, de a közösségi közlekedés finanszírozása évtizedek óta több sebből vérzik. A járatok üzemeltetésének egyik alapja az utasok által fizetett bevétel. Ha ez erősen megcsappan az előre vetítheti járatok megszüntetését, vasútvonalak bezárását és a szolgáltatási színvonal csökkentését, amit biztosan nem szeretnének az utasok sem.
 
Akkor a jelenlegi bérletrendszer jobb?
Nem jobb! A tarifarendszer már régóta reformra szorul - és fog is szorulni - mert nem felel meg a kor elvárásainak. A jelenlegi, pusztán távolság alapú rendszerben külön bérlet szükséges a vasúti és buszos ágazatra ugyanazon két állomás közé is, valamint azok fizetnek aránytalanul sokat, akik hosszabb, kacskaringós utat tesznek meg. 
A vármegyebérlettel viszont átestünk a ló túloldalára.  Célszerűbb lett volna övezetek, zónák alapján kialakítani a bérletek árát úgy, hogy az arányos legyen a megtett távolsággal, de mégse okozzon aránytalanságokat, nem is beszélve  a megyehatárokkal fakadó anomáliákról. 
 
Ha nem közigazgatási határ alapján, akkor hogyan kellene meghúzni az érvényességi területet?
Erre rengeteg példát látott már a világ, párat mi is bemutattunk. Itt  egy példa Németországból és egy másik Ausztriából. Ezek előnye, hogy a távolabbról utazók ténylegesen többet fizetnek mint a közelebbről, mindezek mellett a különböző közlekedési ágak között az összehangolás is megvan.

 
Vármegyebérlet: Kérdések és válszok
Vármegyebérlet: Kérdések és válszok

Belépés